Az irritábilis bél szindróma vagy röviden IBS az emésztőrendszer funkciózavara, mely olyan krónikus panaszokkal jár, mint amilyen a hasfájás, a rendszertelen székelés (hasmenés, székrekedés vagy felváltva) és puffadás.

Hogyan alakul ki az IBS?

A pontos okok nem teljesen ismertek. Valószínű, hogy az agy és a bél közötti információcsere zavara a betegség kialakulásának egyik oka. Az idegi hírvivő anyagnak, a szerotoninnak (többek közt a bélfunkció és a fájdalom érzékelésének szabályozásáért is felelős) gyaníthatóan kulcsszerepe van az irritábilis bél szindróma kialakulásában. Ezt a magyarázatot támasztja alá a bélmozgás-zavar, és az, hogy sok esetben a normális emésztési folyamatok is fájdalommal járnak. A panaszokat gyakran a következő körülmények váltják ki vagy súlyosbítják:

• Lelki és testi (meg)terhelés (a stressz és a harag fokozza a panaszokat)
• Táplálkozás (maga az étel, az evés módja, rossz táplálkozási szokások)

Kutatók azt mutatták ki, hogy a betegségben szenvedők közül sokak bélfalában nagyszámú fehérvérsejt (lymfocita) található. Ez pedig a bélfal gyulladását jelzi.

Mik az irritábilis bél szindróma tünetei?

A betegség egy sor tipikus, gyakran gyötrő panasszal jár, melyek nappal általában fokozódnak, éjjelente pedig többnyire alábbhagynak:

• Fájdalom, görcsök és egyéb fájdalmas érzések a has- és gyomortájékban, melyek székelést követően enyhülhetnek.
• Alhasi nyomásérzés, teltségérzet.
• Hasmenés vagy szorulás, vagy a kettő felváltva.
• A széklet állaga változó lehet (kemény, híg vagy laza)
• Puffadás és hangos, hallható bélmozgás
• Hányás (gyakran hirtelen, hányinger nélkül)

A nem emésztőszervet érintő panaszok, melyek szintén gyakoriak, a következők:

• Pszichoszomatikus vagy pszichés megbetegedések (félelem, depresszió)
• Levertség, a páciens nehezen tud koncentrálni,
• Alvászavarok
• Fejfájás, migrén, hátfájás

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

Az orvos a kórtörténet alapján viszonylag könnyen megállapíthatja az IBS-t, mivel a tünetek nagyon jellegzetesek.

Mielőtt az orvos a diagnózist felállítaná, ki kell zárnia más betegségeket, mint amilyen a Chron-betegség, a krónikus vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), a bélrák, a tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia), a gyümölcscukor-érzékenység, a gluténérzékenység vagy a gyomor-bélrendszeri fertőzés(ek).

A következő vizsgálatok elvégzése lehet indokolt:

• Laborvizsgálat
• Székletvizsgálat annak megállapítására, hogy az nem tartalmaz-e vért, baktériumot, parazitát
• Hasi-ultrahang vizsgálat (hasi szonográfia)
• A végbél és/vagy a vastagbél endoszkópos vizsgálata (rektoszkópia, kolonoszkópia)
• A tejcukor-érzékenység kizárása teszt elvégzésével
• Néhány esetben a vékonybél röntgen-vizsgálata
• Adott esetben komputertomográfia (CT)
• Pszichológiai vagy pszichiátriai kivizsgálás

A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO, small intestine bacterial owergrow) baktériumok vékonybélben való kóros túlszaporodása miatt alakul ki.

Mi az oka a kontaminált vékonybél szindróma kialakulásának?

Normális esetben sem teljesen steril az ember vékonybele. Fizikailag ugyan van határ a vékonybél utolsó szakasza (ileum) és a vastagbél között (ez a Bauchin-billentyű), de mivel ez nyilvánvalóan nem egy zárt rendszer, könnyen sodródnak vissza a vastagbélből a vékonybél felé baktériumok, egyrészt a bélmozgások, másrészt a bél üregében lévő folyadék miatt. A vastagbélben pedig számos baktérium él.

Nem az a baj, hogy némi bakteriális „szennyeződés” kialakul, hanem az, hogy a normálisan is jelen lévő baktériumflóra rovására kóros vagy nem szükséges baktériumok telepednek meg és szaporodnak, ezzel felborítva az ott jelen lévő normál flórát. A külsőleg bejutott idegen baktériumok mellett még fontosabb a meglévő normál flóra összetételének megváltozása. Ezt számos tényező befolyásolja, kezdve az elfogyasztott tápláléktól, a gyomorban történő emésztéstől, a bél emésztőnedvei hatására történő további tápanyagbontástól is.

A károsan népszerű antibiotikumhasználat, illetve talán szintén túlzottan alkalmazott gyomorsavcsökkentő kezelések, de még a fogamzásgátlók is állhatnak okként vagy súlyosbítóként a háttérben.

Milyen tünetekkel járhat?

A tünetek szerteágazóak, sokszor nehezen illeszthetőek egy betegségbe, diagnosztikus vizsgálatok eltérést nem mutatnak. A beteg hasa fáj, puffad, szeles, görcsös, indokolatlan teltségérzete van, „kucorognak” a belei, megváltoznak a székletürítési szokásai, jelentkezhet hasmenés is.

Vizsgálatok

A beteg részletes kórelőzményének a felvétele, a panaszok átbeszélése sokat segít. Fizikális vizsgálat rendre negatív, mint ahogyan a laboratóriumi és képalkotó (hasi ultrahang) felvételek is. Sor kerül szinte mindig az endoszkópos béltükrözésre, mely szintén nem mutat eltérést.

Amennyiben felmerül a SIBO, fontos elkülöníteni pl. a szintén kimutatható eltéréseket nehezen mutató irritábilis vékonybél szindrómától. Ebben segíthet a laktulóz teszt.

A laktulóz teszt a kilégzési vizsgálatok közé tartozik. Laktulóz diszacharidot fogyaszt a beteg. Ezt normálisan a vastagbélben lévő baktériumok bontják, nagyjából 120 perccel a fogyasztást követően észlelhető a laktulózbontás következtében felszabaduló hidrogéngáz képződése, amit kilégzés során mérni lehet. Ha a vékonybél bakteriálisan szennyezett, nem a normál összetételű flóra van jelen, sokkal hamarabb pozitív eredményt ad a kilégzési teszt.

Ez viszont nem feltétlenül a teljesen hibátlan diagnosztikai vizsgálat. Sok esetben pozitív kilégzési tesztet kapunk, pedig nem a baktériumok arányának megváltozása áll a háttérben. Sokak emésztése például gyors és csak emiatt is hamar megjelenik a hidrogén a kilégzés kapcsán. És a pozitív teszttel azt gondoljuk, megkaptuk a választ, miközben lehet, hogy nem is az a baj. Ebből a tesztből nem kapunk választ arra sem, hogy milyen baktériummal van dolgunk. És erre leggyakrabban antibiotikus kezelés a válasz, ami viszont sokszor még inkább az egészéges flóra pusztulását eredményezi, tovább súlyosbítva a problémát.

A Crohn-betegség a bélrendszer nyálkahártyájának – gyakran mélyen az érintett bélszakasz szöveteibe hatoló – gyulladásos, hasmenéssel és fájdalommal járó, és akár az életet is veszélyeztető betegsége.

A Crohn-betegség a gyulladásos bélbetegségek egyik típusa, amely a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladásával jár, ezáltal súlyos hasmenéshez és hasi fájdalomhoz vezet. Igaz, hogy jelenleg még nincsen a Crohn-betegség gyógyítására eszközünk, azonban a különböző terápiás beavatkozások segítségével a betegség tünetei enyhíthetők, és akár hosszan tartó panaszmentesség (remisszió) is elérhető.

Milyen jelek figyelmeztetnek a Crohn-betegségre?

A Crohn-betegség tünetei az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és kialakulhatnak hirtelen, mindenféle figyelmeztető jel nélkül, vagy fokozatosan, apránként.

Hasmenés. A Crohn-betegségben kialakuló gyulladás következtében az érintett sejtek nagy mennyiségű vizet és sót szekretálnak. Mivel a vastagbél nem képes teljes mértékben felszívni ezt a többletfolyadékot, hasmenés alakul ki. A fokozódó görcsös alhasi fájdalom szintén hozzájárulhat a laza székletek kialakulásához. Enyhébb esetekben a széklet lazább és a szokásosnál gyakoribb székelés társul a betegséghez. A betegség súlyos formájában azonban naponta akár egy tucatszor is lehet bélmozgás, befolyásolva mind az alvást, mind pedig a napi rutintevékenységeket.

Hasi fájdalom és görcsölés. A gyulladás és a kifekélyesedés a bél falának duzzanatát és idővel hegesedését vonhatja maga után. Ez befolyásolja a bélrendszer normális mozgását és fájdalmat, illetve görcsölést eredményezhet. A fájdalom lehet enyhe, közepesen súlyos, de súlyosabb esetekben akár émelygéssel, hányással is társulhat a betegség.

Vér a székletben. A gyomor-bélrendszeren keresztülhaladó tápanyag a gyulladt szövetek vérzését eredményezheti, de a belek önmaguktól is vérezhetnek. Előfordulhat, hogy a WC-ben élénkpiros vért vesz észre, vagy sötétebb, emésztett vért talál széklettel elkeveredve, emellett szemmel nem látható vérzés is kialakulhat (okkult vérzés). A betegség súlyos formájában a vérzés nagyon gyakran erőteljes és folyamatosan fennáll.

Fekélyek. A Crohn-betegség a bél felszínén megjelenő kis, elszórt sebekként kezdődik, később ezek a sebek nagy fekéllyé alakulhatnak át, melyek mélyen behatolnak a belek falába. Emellett kialakulhat fekély a szájban is, ami hasonló az afta miatt kialakuló fekélyekhez.

Csökkent étvágy és fogyás. A hasi fájdalom és görcsölés, továbbá a belek falában kialakuló gyulladásos reakció csökkentheti mind az étvágyat, mind az emésztőképességet és a tápanyagok felszívódását.

Fisztulák vagy tályogok kialakulása. A Crohn-betegséggel járó gyulladás kis csatornákat hozhat létre a belek falában, amelyek átvezethetnek a környező szervekbe, a hüvelybe és a hólyagba. Ezeket fisztulának nevezik. A fisztulák gennyel teli üreg kialakulásához is vezethetnek. A fisztula nyílhat a bőrfelszínre, gyakran a végbélnyílás körül – ebben az esetben perianális fisztuláról beszélhetünk.

Egyéb tünetek. A súlyos Crohn-betegségben szenvedőknél láz (mely két-három napon át fennáll), fáradtság is jellemző lehet. Kialakulhatnak gyomor-bélrendszeren kívüli tünetek is, többek között artritisz, szemgyulladás, különböző bőrbetegségek, májgyulladás, illetve epeúti betegségek. A Crohn-betegségben szenvedő gyerekeknél a fejlődés visszamaradhat, illetve a szexuális érés is lelassulhat

HELICOBACTER PYLORI ÉS CROHN